Show Menu
Cheatography

Fog felépítése Cheat Sheet by

zománc, dentin, cement makroszkópos és mikroszkópos anatómiája

Irányok

orális
fogíven belül, szájüreg felé
palati­nális
felső fogíven belül, szájpad felé
linguális
alsó fogíven belül, nyelv felé
veszti­buláris
a fogíven kívül, szájtornác felé
labiális
frontfogak területén az ajak felé
bukkális
oldalsó fogak területén az orca felé
approx­imális
szomszédos fogak felé (meziális és disztális)
meziális (M)
az arc középv­onala felé
distális (D)
az arc középv­onala felé
okkluzális
a rágófe­lszín felé
incizális
a metszőél felé
cervikális
a fognyak felé
gingivális
fogíny felé
apikális
gyökér­csúcs felé
axiális
a fog hosszt­eng­elyének megfelelő
antago­nista
a szemben lévő állcsonton elhely­ezkedő

A fog részei

Corona dentis
szájür­egben szabadon elhely­ezkedő, zománccal fedett és a zománc­-cement határig tart anatómiai értelemben
(klinikai korona:
a szájür­egben látható része)
Radix dentis:
fogmed­erben elhely­ezkedő, cementtel fedett rész, alakja, száma, elhely­ezk­edése változó fogcso­por­tonként
Cervix dentis:
zománc­-cement határv­onalat (ínyszél) és annak környe­zete, átmenet a korona és gyökér között

Zománc

az anatómiai koronát borítja be
a szervezet legkem­ényebb szövete, de rugalm­atl­ansága miatt terhelésre könnyen megreped, törik
96-99% ásvány­ian­yag­-ta­rtalom: hidrox­iapatit
ektode­rmális eredetű
élő sejteket nem tartalmaz, nem tud újjáép­ülni, ezért a szerke­zetében létrejövő de- és remine­ral­izációt az éppen jelen lévő ionkon­cen­trá­ció­-kü­lön­bségek határozzák meg

(zománc) fizikai tulajd­onságai

szín
transz­lucens, világo­ssá­rgától a szürké­sfe­hérig
a szervezet legkem­ényebb szövete
magas ásvány­any­ag-­tar­talma és kristá­lys­zer­kezete miatt gyémán­tfú­róval alakítható maradó­fogak zománca keményebb
törékeny, rideg, rugalm­atlan
ahol nincs megfelelő alátám­asz­tot­tsága, ott terhelésre megrep­edhet, letörhet
vastagsága változó
csücsö­kcs­úcsnál 2-2,5mm, cervik­álisan élszerűen elvéko­nyodik
félig áteresztő membrán
ionok és kis molekulájú festék­anyagok számára leginkább nyál-> külső zománc felszí­n(pulpa ->belső zománc rétegek kevésbé)

Ismétlés

Tejfogazat
Maradó­fogazat
20 fogból áll
32 fog
a terhesség első trimes­zte­rében kezdenek fejlődni
6 éves korban kezdenek előtörni
6 hónaposan kezdenek előtörni
12 évesen általában már mindegyik előtört
Legtöbb gyermek 3 évesen mind a 20 foggal rendel­kezik
bölcse­ssé­gfogak 20 éves kor körül

A fog szerkezete

 

Dentin típusai

primer dentin
a gyökér­fej­lődés végéig termel­ődik, a dentin legkülső rétege (köpeny-, és circum­pul­palis dentin)
szekunder dentin
a gyökér­fej­lődés befejezte után folyam­atosan, fiziol­ógiásan a pulpa felé termelődő dentin réteg
tercier dentin
a gyökér­fej­lődés befejezte után termelődő
ingerd­entin
termés­zetes vagy iatrogén ingerek (pl. caries, kopás) hatására helyileg (a megnyi­tott, fertőzött vagy elvágott dentin­csa­tornák területén) termel­ődik, függ az inger nagysá­gától

Dentin­sze­nzi­bilitás

•a tubulu­sokban kifelé irányuló 30Hgmm-es hidros­zta­tikai nyomás uralkodik
•zárt tubulusban nyomás­vál­toz­ás(­nő/­csö­kken),
nyitott tubulusban folyad­éká­ramlás (kifelé) jön létre kiszár­adás, forgó eszköz, termikus vagy ozmotikus ingerek hatására
•a Tommes­-rostok vongál­ódnak, az odonto­blastok sejttestei és az idegszálak megnyúlnak, behúzódnak a csatornába, mely fájdalom ingerként tovább­ítódik

Dentin szövettani felépítése

1. •DEJ: zománc­-dentin határ
2. •köpen­ydentin
3. •cirku­mpu­lpális dentin
4. •perit­ubu­láris dentin
5. •inter­tub­uláris dentin
6. •odont­oblast nyúlványok
7. •perio­don­tob­las­ztikus tér
8. •praed­entin
9. •magdentin
10.•sz­kle­rotikus dentin

Tubuláris szerkezet

•tubulusok sugári­rányban haladnak a fogbéltől a DEJ és a cement felé
•sűrűségük (1%->22%) és átmérőjük (1µm->2µm) a fogbél felé nő
•a kor előre haladtával az átmérőjük csökken, míg a lerakódott ásványi anyagok teljesen
el nem tömeszelik (szkle­rotikus dentin)
szerepe:
1. fog hidrat­ációja
2. ingerek tovább­ítása
3. horgony adhezív ragasz­tásnál
4. stressz relaxáció

(dentin) kémiai tulajd­onságai HIDROFIL

víz
 10
szerves mátrix­feh­érjék (I-es kollagén)
 20
szervetlen rövid HA kristályok
 70

Dentin

Dentin
•a fog legnagyobb részét képezi, a fogbél­kamrát veszi körbe
•a zomáccal ellent­étben egy élő, kevésbé minera­lizált szövet
•struk­tur­álisan és funkci­oná­lisan egy egységet képez a pulpával (endod­ontium)

fizikai tulajd­onságok
- szín: sárgás, meghat­ározza a fog színét
- vastagsága változó: követi a fog alakját a fog fő tömegét képezi
- keménység: zománcnál puhább kézi eszköz­ökkel és acélfú­róval is alakítható
- töréke­nység kisebb, rugalm­asabb
- jelentős permea­bilitás a tubuláris szerkezet miatt

szövettani felépítés

zománc­prizma
hexago­nál­is/­”ku­lcs­lyuk” keresz­tme­tszetű, kb. 100 apatit kristá­lyrúd, zománc­-dentin határtól a zománc­fel­színig érnek, hullámzó lefutá­súak, bennük a rudak párhuz­amosan futnak
prizma­közti állomány
kristályok rendez­etlenül
prizma­mentes réteg
legkülső vékony réteg, kristályok nem alkotnak prizmát

(zománc) kémiai tulajd­onságai

víz (1-2%)
 1
szerves fehérje és lipid (2-3%)
 2
szerve­tlen, hosszú, vékony HA kristályok (96%)
 96
 

CEJ: cement­o-e­namel junkció

határ az anatómiai korona és a gyökér között

•I-es típus: a cement részben fedi a zománcot (42-60%)
•II-es típus: pontszerű (30-41%)
•III-as típus: szabad dentin (10-12%), előnyt­elen: érzéke­nység
•IV-es típus: zománc részben fedi a cementet (ritka)

Cement

•a fogak gyökereit borító kalcif­iká­lódott avaszk­uláris kötőszövet
•feladata, hogy a gyökér­hár­tya­ros­tokat a foghoz rögzítse
•össze­tét­elében és felépí­tésében hasonlít a csontra, anyagc­seréje és mikros­zkópos képe viszont különböző
nem tartalmaz ereket és idegeket, hiányzik a csontra jellemző átépülési képessége
folyamatos a cement­-ap­pozíció a gyökér­csúcs területén

Cement típusok

Elhely­ezkedés szerint:
radiku­láris: a legnagyobb tömegű • koronális: jelent­éktelen emberben
Sejtta­rtalom szerint:
celluláris: apikális 1/3 és a furkáció területe cement­oblast, cement­ocyta, gyökér­hár­tya­-fi­bro­blast, cement­oclast (odont­oclast) • acellu­láris: gyökér­cement koronális 2/3-a
organikus mátrix­tar­talom alapján:
fibril­láris: jelent­ősebb, kollag­énr­ostok alkotják, fő feladata a gyökér­hár­tya­ros­tokkal a fogak elhorg­onyzása az alveol­usban • afibri­lláris: fibril­lumok alkotják

Apikális anatómia

• apex (anatómai vs. radiol­ógiai)
• foramen apicale
• apikális konstr­ikc­ió/for. physio­log­icu­m/minor foramen
• cement­-dentin junkció (CDJ)

Odonto­blast aspiráció

Ha a dentin­tubulus nincs megnyitva
akkor az inger mivolta, jellege szabja meg a folyad­éká­ramlás irányát.
Ha a dentin­tubulus meg van nyitva
(preparált felszín, fraktura, nyaki kopás), akkor minden inger kifelé irányuló folyad­éká­ramlást eredmé­nyez.
Mindkét folyamatot odonto­blast aspirá­ciónak nevezzük, azaz a folyad­éká­ramlás követk­eztében az odonto­blastok nyúlványa vongál­ódik.
 

Comments

No comments yet. Add yours below!

Add a Comment

Your Comment

Please enter your name.

    Please enter your email address

      Please enter your Comment.

          Related Cheat Sheets

          Introduction to Pharmacology Cheat Sheet
          Skin Diseases Cheat Sheet
          Osteology of Maxilla and Mandible Cheat Sheet